2016. március 28., hétfő

Rally Round the King ismertető

Üdv!






Régen volt mikor játékrendszerről írtam bemutatót. Ezért itt volt már az ideje, hogy e hiányosságot pótoljam. Aktualitása azért is van, mert a Keresztesháborúkhoz épített seregeimet e rendszer alapján gyűjtöm össze így a seregismertetőknél fontos lehet a tulajdonságok ismerete és azért is, mert nálunk ezt a rendszert nemigen ismeri senki.

A Rally Round the King (RRtK) rendszert a THW (Two Hour Wargames) adja ki és lényegében javított kiadása a korábbi Warrior Kings játékuknak. A rendszer fantasy és történelmi csaták és hadjáratok lejátszására egyaránt alkalmas, a történelmi listák tavaly óta ingyen elérhetőek a kiadó honlapjáról digitális formátumban. Ebben 145 sereglistát találhatunk az ókortól a középkor végéig (Kr.e. 3000 – Kr.u. 1500).

Mint minden THW játéknak ennek is a Reakció Rendszer (Reaction System) a lelke. Ez a rendszer a THW fejlesztése, minden játékuk ezt használja. A körökre osztott rendszereknél dinamikusabb és életszerűbb helyzeteket teremt a pályán és nem mellesleg szóló-játékra tökéletesen alkalmas, mind osztag szinten, mind 'skirmish' szinten.



Figurák, talpalás:
A játékot eredetileg 15mm figurákhoz írták, de nincsen semmilyen méretarány megkötés. Amennyiben ezt a méretarányt választjuk a DBA talpalási rendszert ajánlja a szerző, de a talpakon lévő figurák tekintetében a sereglistákat böngésszük, mert a DBA-hoz képest lehetnek eltérések.

Szerencsére játszhatjuk 28mm figurákkal csakúgy, mint 6-10mm seregekkel, a távolságokat a használt méretarány függvényében módosíthatjuk.

A rendszer 'inch' mértékegységben mér, a mozgás értékek, lőtávolságok mind ebben vannak meghatározva. Asztal méret nem rögzített, de egy 400 pontos csatához kell legalább egy 4'×3' méretű asztal (kb. 120×90 cm).   

Reakció Rendszer:
Ebben a rendszerben az osztagok, hadtestek reagálnak a különböző eseményekre, legyen az ellenséges osztag felbukkanása, rohamozni szeretnénk az osztaggal, esetleg minket rohannak le, lövéseket kaptunk vagy a hadvezér elesett a csatában. Tehát a hagyományos hadijáték szabályokkal ellentétben nem elég csak kitalálni egy haditervet és mozgatni az egységeinket és várni, hogy a harc (a kockadobások) megfelelően alakuljanak. Itt bizony készülnünk kell a váratlan eseményekre, amik el is fognak jönni a harc előre haladtával: rohamozunk, de mit csinál az ellenséges hadtest? Helyben várják a rohamot? Esetleg ellen-rohamot intéznek? Lőnek és hátrálnak? Esetleg pár osztag elveszti a fejét és menekülni kezd és felbomlik az alakzat vagy ellenkezőleg egy-két osztag kirohamozik onnan? Ezek mind olyan események amik egy csatában megtörténnek és a hadvezér nem látja, nem láthatja őket előre. A Reakció Rendszer pont ezeket az eseményeket hozza el nekünk a terepasztalra.

A tesztet 2d6 kockával dobjuk, de az eredményeket külön-külön hasonlítjuk össze a célszámmal, ami a tesztelendő osztag Rep értéke. Sikert akkor érünk el, ha az eredményünk kisebb vagy egyenlő a módosított Rep értékkel. Ebből következik, hogy minél nagyobb a Rep értékünk, annál jobb kiképzésű az osztagunk. Persze vannak módosítók is, amik csökkenthetik vagy növelhetik a Rep értékünket. Így a két legfontosabb módosító a kapott találatok (sebek) és a talpkontaktusban lévő saját osztagok adta bónusz. A találatok -1-el csökkentik az alap Rep értéket, míg a saját osztagok +1-el növelik azt (maximum +3-ig). Persze ezen kívül vannak még más, taktikai helyzetből vagy képességből adódó bónuszok.

 Mivel a kockák eredményét külön nézzük, a bónuszokat is külön adjuk, vonjuk ki a dobásokból. Ez azt jelenti, hogy 3 eredménye lehet egy Reakció Tesztnek: 2, 1 vagy 0 sikerünk volt. A sikerek számából adódó eseményeket egy táblázatból nézzük ki. 2 siker a legjobb, a 0 a legrosszabb esemény, sokszor katasztrofális eredménnyel, míg az 1 siker se nem jó, se nem rossz, vagy kicsit mindkettő a teszt típusától függően.
A tesztek eredményét nem csak módosítok, hanem taktikai helyzetek is befolyásolják, a táblázatokban minden benne van. Például az őrjöngő (frenzy) egységek nagyobb eséllyel rohamoznak, 'dual' képességű osztagaink roham előtt lőhetnek is, stb.

Reakció Teszt típusok:
- Megjelenő ellenség
- Osztagunk lövéseket kap
- Rohamozni szeretnénk
- Lerohantak minket
- Közelharc végén
- Hadvezér elesik

Ha ezek az események fennállnak az adott osztaggal/hadtesttel tesztet kell csinálni, az utóbbinál az összes osztagnak, ami az adott hadtestet alkotja. Ez vonatkozik az ellenfélre is, hiszen hiába nem az Ő köre van dobnia kell, ha például az osztaga a célpont.

Pl: egy rohamnál dobunk roham tesztet, majd az ellenfél is dob tesztet, hogy megtudjuk miként reagálnak az osztagai a rohamunkra.
Így az ellenfél tevékenyen részt vesz a Mi körünkben, nem kell fázisok vagy aktiválások sokaságát kivárnia a cselekvésre.

Osztagok, alakzatok, mozgás:
A játékban 1 osztag 1 talpból áll, de az osztagokból hadtesteket alkothatunk. Ez nem kötelező, de ajánlott, pláne a saját osztagok miatt kapott bónusz miatt. Illetve egy átlagos sereg 3 aktiválással rendelkezik körönként, ami  nem tűnik soknak, de a klasszikus felálláshoz (jobb-és bal szárny, derékhad) pont elég. Ha mégis több hadtestünk van semmi baj, hiszen az események során az ellenfél körében is reagálunk majd, ehhez nem kell aktiválás. A hadtestek a játék alatt szabadon módosíthatóak, feloszthatóak, egyesíthetőek.

Természetesen ebben a szabályrendszerben is megvannak a mozgással, manőverekkel kapcsolatos szabályok. Itt jön a képbe az egyik hátrányos osztag képesség az UD (Undisciplined). Ha egy ilyen osztag vagy hadtest amiben egy ilyen képességű osztag van, manővert szeretne végrehajtani, tesztet kell dobnia. Viszont ez nem Reakció Teszt így értéke fix, 50% van rá, hogy végre hajtja az osztag a kívánt manővert. Egyszerű mozgásnál nincs teszt.

A rendszerben fontos az osztagok fajtája. Ez az osztag harctéri szerepéből és a mozgás típusából tevődik össze. Így vannak közelharci (melee), lövész (missile) és előcsatározó (skirmish) osztagaink, míg a mozgás tekintetében gyalogos (foot) és lovas (mounted) lehet egy osztag. Ezen elemek kombinációja adja meg egy osztag típusát, pl: egy kelta hadi csapat gyalogos közelharci egység (foot melee), francia lovagok a 100 éves háborúból lovas közelharci (mounted melee) egység, egy római Velites gyalogos előcsatározó (foot skirmish) és így tovább.

Az osztagok fajtája határozza meg, hogy mekkora mozgásértékünk lesz haladáskor, üldözéskor (itt számít a páncél és a létszám is), illetve a Reakció Tesztekre is van hatása, hiszen nem ugyan úgy reagál egy dárdás osztag egy rohamra, mint egy íjász osztag. Így 2 Reakció Teszt táblázatunk van a seregünkhöz: közelharci egységeknek és a lövész/előcsatározó osztagoknak.

Harcrendszer:
A RrtK talán legegyszerűbb része, de azért nem mondhatjuk, hogy 'hagyományos'. Már csak azért sem, mert nincsen támadó érték, kezdeményezés, nincsenek sebpontok sem.

Közelharcban mindkét fél egyszerre harcol, nincs olyan, hogy osztagunk nagy részét leverik és nincs mivel visszaütni, ezért kezdeményezés sincsen. Minden osztaggal 1d6 kockával dobunk támadást, amihez bónuszok adódhatnak: ez lehet taktikai előnyből vagy kiképzésből esetleg felszerelésből adódó előny. A dobott eredmény módosítjuk a bónuszokkal, így kapunk egy értéket. Ha ez az érték nagyobb, mint az ellenség védettsége (AC), akkor találatot értünk el. Ezzel még nincsen vége, mert ha az végső értékünk akkora, hogy 2-szer is túl tudjuk ütni az ellenfelet, akkor 2 találatot értünk el, ha 3-szoros, akkor 3 találat és így tovább. Például: A osztag támadja B osztagot (AC2), A osztag d6 dobásának eredménye 5 + 1, mert Elit osztag. Eredményünk így 6 lesz. Az AC2 védőértéket 3-as eredménnyel lehet túlütni és így találatot okozni, de mert a 6-os eredményből 2db 3-as találat is kijön, az ellenfél 2 találatot is szenved el.

Minden találat -1-el csökkenti az osztag Rep értékét, így Reakció Tesztjeink sikerére egyre kisebb az esély, ahogy jönnek a veszteségek. A rendszerben ezért is nincsen életerő, mert az osztagaink csak elrontott Reakció Teszt esetén kerülnek le a pályáról (persze van kivétel a Fanatic egységekkel). A találatokat semlegesíteni, levenni az osztagokról nem lehet, azok véglegesek így kiemelt jelentősége van a tartalékoknak és azok időbeni bevetésének, illetve annak, hogy mennyire tudjuk egyben tartani az alakzatainkat.

A lövések ugyanígy mennek, persze van lővonal és lőtávolság mérés, de vannak fontos különbségek. Az egyik, hogy a lövész egységek talpanként 2d6-al míg az előcsatározók és dual képességű osztagok 1d6-al dobnak támadást (mint közelharc esetén) plusz a lövés módosítók. A fontosabb különbség viszont az, hogy nem okozhatunk több találatot, mint ahány osztag részt vett a lövésben (közelharcnál ugye nincs ilyen megkötés). Erre azért is van szükség, mert így túl erősek lennének a lövész osztagok és nem lenne életszerű, míg közelharcban a harc forgatagát jelképezi, hogy több találatot is okozhat 1 osztag.

A harc végén persze Reakció teszt következik, amibe beleszámítanak a kapott találatok a módosítóikkal, persze vannak bónuszok is, mint a saját osztagok talpkontaktusban. Itt lehet hátraszorulás, menekülés, megsemmisülés, folytatódó közelharc és persze üldözés is.



Taktikák, alakzatok szerepe:
Fontos szerepet játszik a játékban, mert az adott országok, népek legtöbbször saját stílusukban, taktikákkal harcoltak. Ezért a játékban 3 taktikai típus található, minden sereg be van sorolva ezek egyikébe:

A típus: alapvetően közelharci osztagokra épülő hadsereg, céljuk minél hamarabb közelharcba kerülni az ellenséggel. Legtöbbször ez a derékhad frontális támadását jelenti, míg a szárnyak gyengék és defenzívek.
B típus: általában lovasságra épülő gyors mozgású seregek. Sokszor az ellenség bekerítése a cél, miközben lövésekkel gyengítik meg őket a végső roham előtt. A fő hangsúly emiatt a szárnyakon van.
C típus: alapvetően védekező felállású seregek, sokszor lövésekkel gyengítik a közeledő ellenséget. Míg a derékhad felfogja a támadásokat a szárnyak vagy a tartalék fejezi be a meggyengül ellenség megsemmisítését.

Mivel a rendszer szóló-játék barát, akár táblázatból is kidobhatjuk, hogy az adott sereg milyen taktikai alakzatban áll fel és milyen haditervet próbál végrehajtani. 2 játékos esetén ez nem kötelező. Sokkal fontosabb, hogy a különböző típusok más-más kiképzésű egységeket igényeltek, ezért a Reakció Tesztjeik eredménye sem mindig egyforma egy A vagy egy C típusú sereg esetén. Így a rendszerben külön Reakció Teszt Táblázat van mindhárom típusnak. Nekünk azt kell használnunk, ami a sereglistában található a Battle Tactics oszlopban.

Seregépítés:
Ez is fontos és egyben izgalmas része a RrtK rendszernek. Alapseregeink 200 pontos értékkel lettek megállapítva, azonban azokat nézegetve feltűnhet, hogy sok sereg pár ponttal kevesebb vagy éppen többre jött ki. Ez azért van, mert egyrészt a történelemben nemigen harcoltak egyenlő méretű, képességű seregek egymással, másrészt mivel a játékot 400 pontos csaták megvívására 'tervezték'.

Mégis hogyan lesz a 200 pont körüli alapseregünkből 400 pontos teljes sereg? A válasz egyszerű: a maradék 200 pontot véletlenszerű úgynevezett sorozódobásokkal határozzuk meg. A sereglistákban minden osztagnak van egy értéke, amit ha megdobunk 2d6 kockával, akkor az adott osztagot hozhatjuk a csatába. A rendelkezésünkre álló sorozódobások mennyiségét a sereglistákban találhatjuk meg, ez országonként, népenként változó érték. Addig dobunk míg el nem érjük a 400 pontot, illetve amíg elfogynak a dobásaink.

Ez azért nagyszerű szerintem, mert egyrészt így csatáról-csatára más-más felépítésű sereggel mehetünk, illetve hadjárat játéknál a fordulók végén véletlenszerűen tudjuk pótolni az egységeinket.

Nagyon jól szimulálja ez a rendszer, hogy bizonyos korszakokban a hadvezér, uralkodó soha nem tudhatta biztosan milyen haderő áll a rendelkezésére egy hadjáratban, minden nemese eljön e egyáltalán és minden katonájával megjelenik vagy sem. Ebből az is következik, hogy a pontértékes részt és a véletlenszerű sorozódobásokat bárhogy kombinálhatjuk, ellenfelünkkel megegyezve. Tehát harcolhatunk csak 200 pontos alapseregekkel, vagy 200 pont véletlenszerűen kidobott seregekkel vagy 2×200 alapsereg pont kiad egy 400 pontos sereget, stb.

Hadjárat:
A rendszer erőteljesen épít a hadjárat játékokra és személy szerint nekem is jobban tetszenek az ilyen játékok, mint a 'csak rakjunk fel 2 sereget és zúzzunk' ütközetek. Az hadjáratban mindig van hatása az ütközet kimenetelének a továbbiakra, az egységeink számára stb. Külön jó dolog, hogy nem kell különböző házi szabályokat kitalálnunk hanem ezeket megkapjuk egyben. A sereglisták statisztikáinak majd 1/3-a hadjárat játékban használható, itt megtalálható az adott nép motivációja hadjárat esetén, hadvezéreinek általános képessége (war rating), az adott ország seregépítésre fordítható erőforrásait jelző érték (recruiting rolls), stb.

Pontos leírást kapunk, hogyan bonyolítsunk le egy hadjárat játékot, a seregek felállításától, a csatákon át, a területfoglalásig és az esetleges békekötésig, beleértve az évszakok múlását is.

Teljesség igénye nélkül vannak szabályok: a csatvégén lévő üldözésre, túlélők megállapítására, békekötésre, seregek felállítására, feltöltésre, az idő múlására (évszakok), a népek és országok motivációira (hódítások, kolonizálás, rabló hadjáratok), zsoldosok alkalmazására, stb.

Hősök, mágia, világ:
Mivel a rendszer fantasy rendszer is, a szabálykönyvben természetesen található két ilyen fejezet is. Ezekkel behatóbban nem foglalkoztam, mivel jelenleg csak történelmi csatákat játszom. Azonban bele olvasva azt kell mondanom, hogy aránylag jól kidolgozott hős-és mágia rendszer van, ez utóbbi kifejezetten nagy csatákhoz készült, mágiánk pusztító lehet és szinte soha nem csak 1 egységre hat.

Az alapkönyvben lévő sereglisták Talomir világához készültek, ami a Rally Round the King saját fantasy világa. Megtalálhatóak a klasszikus 'fantasy' fajok seregei: orkok, elfek, törpék, élőholtak és természetesen egy-egy régi földi civilizáció fantasy környezetbe helyezett változata. Így a késő római birodalom vagy középkori seregek is helyet kaptak csakúgy, mint lovas nomád népek vagy itáliai városállamok. Mintegy 39 játszható birodalom sereglistája található az alapkönyvben. Természetesen térképet is kapunk a biodalmakkal és azok területeivel, így teljes lehet a hadjárat játékunk.

Összegzés:
Az eddigi legösszetettebb, legsokrétűbb rendszert ismertem meg a Rally Round the King személyében. Nem tartozik a leggyorsabb rendszerek közé, de az a csata méretétől is függ, egy alap 200 pontos seregekkel vívott csata 1 óra alatt is meg van, az osztagok száma persze jócskán megnövelheti a játékidőt, de átlag 2 óra alatt le lehet játszani egy 400 pontos csatát.
A megszokottól eltérő játékrendszer kezdetben gondokat okozhat – én is vagy 3-szor olvastam el a könyvet mire világos lett – de ha időt szánunk rá, nagyon élvezetes rendszert kapunk, akár játékos társak nélkül is.




5 megjegyzés:

  1. Jó leírás lett, felkeltette az érdeklődésemet.
    Lehetne kérni egy kisebb példajáték néhány körének részletes leírását?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. SG mint fantasy vagy historical jatekrendszer keltette fel az erdeklodesed?

      Törlés
  2. Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.

    VálaszTörlés
  3. Szia,
    Persze, megoldható a dolog, de legjobb mindig 'élesben' látni a dolgokat :)
    Egyébként augusztusban otthon leszek, így élőben is meg tudom majd mutatni, ha érdekel.

    VálaszTörlés
  4. Hmm.. Bonyolultnak hangzik, de érdekesnek.
    Egy 200 pontos csata leirasat megnezném én is hogy nez ez ki a gyakorlatban.

    A poszt egyebkent nagyon jo lett, köszi!

    VálaszTörlés